SEK Budapest Alumni – Orsolya Shonagh Liddiard:

2015. augusztus 20-án egy 30 kg-s bőrönddel felfegyverkezve szálltam fel Budapesten a sanghaji járatra úgy, hogy semmilyen tudásom nem volt az ottani életről – emberekről, kultúráról, szokásokról, a kínai nyelvről. Most, kicsit kevesebb mint 4 évvel ezután a sanghaji belvárosi lakásomban ülök, s arra gondolok, hogy alig egy hete végeztem a New York-i Egyetem Sanghajhoz tartozó campusán. Ez a campus a New York-i Egyetem legújabb részlege. A 2019-ben végzett hallgatók 51%-a származik Kínából, míg 49%-a a világ egyéb más országaiból – közéjük tartozom én is.

Három évet töltöttem Sanghajban, miközben lehetőségem volt egy-egy szemesztert tanulni New Yorkban és Prágában – ez utóbbi városban sikerült befejeznem újságírói tanulmányimra vonatkozó szakmai gyakorlatomat. Amikor megkezdtem tanulmányaimat a NYU Sanghai intézményében, belépve annak kapuján, akkor ennek a campusnak még nem volt végzett osztálya. Sokan óvtak, hogy egy ilyen egyetemre menjek, hisz eredményességéről nem nagyon voltak, nem nagyon lehettek mutatós statisztikák, de engem inkább vonzott, hogy valami egészen újnak, s ezáltal valami egészen izgalmasnak lehetek a részese, s tudtam, a számomra legmegfelelőbb utat választottam.

Most, így nagyjából egy héttel a BA diplomám megszerzése után két dologban vagyok biztos. Az egyik, hogy Sanghaj örökre kiemelten fontos hely lesz számomra, mely egész életem meghatározza. Éppen ezért, bár felvételt nyertem, egy évre elhalasztom az Egyesült Királyságban folytatandó tanulmányaimat, ahol majd marketing menedzsmentet fogok tanulni, s most inkább egy évet dolgozom még ebben a varázslatos és különleges városban, mely úgy a szívemhez nőtt. A másik, hogy soha nem írhatnám ezeket a sorokat, soha nem ülhetnék Sanghajban a frissen szerzett diplomámmal, ha nem a SEK Budapest Nemzetközi Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumába járok, ahol az utolsó két évben annak IB DP (International Baccalaureate Diploma Programme) diákja lettem volna.

A SEK Budapestben töltött négy évem során mindig bátorítottak, hogy mindig minden kétely és kritika ellenére és mellett is küzdjek céljaimért, tegyek meg értük mindent, s soha ne kételkedjem abban, hogy ha a kemény munkával a lehető legtöbbet hozom ki magamból, akkor annak meglesz az eredménye.

Köszönöm ezt az iskolának, a vezetőknek és tanáraimnak. Soha nem tudom majd elégszer elmondani, hogy hányan és hányan kérdőjelezték meg, hogy Kínába költözzem, s hogy milyen fontos volt számomra, hogy a SEK Budapestben megtapasztalhattam, hogy milyen az, amikor nem mondják meg nekem nap mint nap, hogy mit tehetek vagy éppen gondolhatok, hanem mindig abban támogattak, hogy járjam a saját utam, küzdjek a saját céljaimért és legyek önmagam. Ez a hozzáállás vezetett oda, hogy ma ott lehetek, ahol vagyok, hogy azt írhatom, amit, s hogy az lehetek, aki. Soha nem lehetek elég hálás az iskolában kapott sok-sok támogatásért. Köszönöm!

Orsolya Shonagh Liddiard New York University Shanghai’19, BA Social Science.